Milyen szakaszai a visszér

Ha azonban a javulás hosszú időn át várat magára, ráadásul a végtagokat hidegnek érezzük, valamint a bőr száraz, hámló, vagy mindehhez a lábujjak, sarkak elszíneződése is társul, akkor gondolni kell az érszűkületre, különösen idősek, cukorbetegek, dohányosok, koszorúérbetegek esetében, illetve akik családjában előfordult már szív-és érrendszeri probléma.
Mozgásszervi panaszok és az érszűkület Az idősebbeknél még inkább számolni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen a korral együtt nő mind a mozgásszervi betegségek, mind az érszűkület előfordulása. A reumás bántalmak gyakoribb előfordulás alapján hajlamosak vagyunk az időskori fájdalmakat "korral járónak" hinni, és mivel az ízületi panaszok ebben a korban már ritkán válnak teljesen panaszmentessé, a tartós fájdalmak hátterében az okok keresése gyakran elmarad.
Fontos azt tudni azonban, hogy az érszűkület túl késői felismerése súlyos szövődményekhez vezethet - mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
Hasznos Visszér A visszerek az érrendszeren belül a hajszálér-rendszertől a szív jobb feléig tartó erek rendszerét alkotják. A vénás megbetegedések kiváltó okai A visszér oka lehet alkati kérdés, az állandó megterhelés, az álló foglalkozás mellett az öröklött hajlam is, de kialakulhat terhesség folytán és bizonyos életkor után. A visszeres problémák megjelenését nagyban befolyásolják még a hormonális tényezők is, így akár a hormonális fogamzásgátlók szedése, vagy a kötőszövetek veleszületett gyengesége is. Ezen felül kiváltó okai lehetnek még a trombózis, ízületi betegségek, érszűkület, bizonyos anyagcsere-betegségek, így például a cukorbetegség. Kezelése többek között azért fontos, mivel a visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be.
Visszér vagy érszűkület? A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma sokszor jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis például a nehézláb-érzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával. A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon.
Kialakulását örökletes, valamint életmódbeli tényezők is befolyásolják, ám a visszér betegség alapvető oka a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek a hibája, elégtelensége. Ezek a billentyűk normál esetben csak a mélyvénák felé engedik a véráramlást, de ha nem záródnak tökéletesen, akkor az áramlás megfordul, és a felszíni vénák felé irányul.
Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást majd vizenyőt hozva létre.
Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés elősegíti, a lábak elnehezülnek, és feszítő érzéssel társul.
Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. A fájdalom ezután az izmok ellazulása és a javuló áramlás miatt megszűnik.
Továbbjáráskor a folyamat ismétlődik. Súlyosabb esetben az oxigénellátás teljes mértékben megszűnik, ilyenkor a fájdalom nyugalomban is fennáll és következményes szövetelhalás jön létre, ami fekélyek formájában jelentkezik.
A visszeres és milyen szakaszai a visszér érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek.
A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása visszér kezelése krémekkel és kenőcsökkel, főleg ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.
Az érszűkület felismerése és kezelése Amennyiben a lábfájdalom oka nem ismert, illetve az alkalmazott kezelésre nem szűnik, akkor a panaszokkal érdemes megfelelő szakemberhez fordulni. A diagnózis felállításához, súlyos esetben pedig már a terápia megtervezéséhez érfestésre kerülhet sor.
Az érszűkület kezelése sokrétű, részben gyógyszeres, részben műtéti terápiából tevődik milyen szakaszai a visszér.
A beteg részéről fegyelmet, türelmet, rendszerességet követel, hiszen az állapot szinten tartható, a tünetek javíthatóak, de a maga a betegség nem gyógyítható.